Zoltán Egri

In our paper we analysed the regional health inequalities of Europe with the aim of highlighting the role of country and country-group effects. Our hypothesis, which states that the processes at the above levels also have an effect on territorial mortality, proved to be true. Based on the analyses, country and country group effects can be clearly demonstrated in the development of Europe's regional (NUTS3 level) health inequalities. It is important to emphasize that, for both macro-regional and national analyses, regional economic prosperity is an independent predictor of regression analysis.

Published in: Jakab G. - Csengeri E. (2019): 21th Century Water Management in the Intersection of Sciences. Conference Papers. Szarvas, Hungary, Szent Istvan University, Faculty of Agricultural and Economic Studies, pp. 264-272.

This study examines the convergence and catchup effects of the economic and social (well-being) performance of the NUTS 2 regions of Central and Eastern Europe between 2004 and 2014. The separate management of these two development dimensions is justified by the fact that they have no clear relationship. In the study, the theory of closed economies is abandoned and, thus, the performed regression analyses include spatial interactions and spillover effects. As the applied regressions provide only an average picture about the studied phenomenon, we have also presented the individual paths for each region.
Our results confirm the theory of absolute convergence for both the economic and social convergence. Thus, regardless of any other explanatory factor, less developed regions tend to converge with the more developed ones. The traditional examinations and those that add spatiality aspects point to a faster annual convergence rate of well-being, so the two phenomena have different dynamics. This is partly supported by the individual regional catch-up paths. Furthermore,
it clearly complements the mathematicalstatistical results. The novel results highlight the catching up of the ‘local dimension’ that puts the
regions along the two dimensions as ‘catch-up not complete’ and ‘catch-up complete’. Our results suggest a non-parallel way of achieving social and economic cohesion.

Convergence among regions is one of the political objectives of the European Union. In our study we have studied the territorial features of this phenomenon in the Central and Eastern European macroregion by regional approach (NUTS2). Our basic goal is to explore the general and spatial correlations of social and economic convergence. The methodology of our analysis is the absolute convergence test complemented by the spatial features (contiguity relations). The main question of research focuses on whether the convergence is predominant in the examined region? How do spatial interactions contribute to the convergence process?

Dolgozatunkban a még ma is transzformálódó keletközép-európai
régió térszerkezeti sajátosságait ismertetjük. A témának jelentős előzményei vannak, ezen tanulmányokban mind a fejlettebb, mind az elmaradottabb, mind pedig az egyéb köztes tereket is lehatárolták, sokszínű „geodizájnt”, ábrát és modellt eredményezve.
Elsőként röviden bemutatjuk a makrotérséget érintő főbb térszerkezeti munkákat, majd az általunk meghatározott kelet-közép-európai régió térszerkezetét vázoljuk fel. Ezt nem csak a hagyományosnak tekinthető kiemelt fejlettségi mutatók alapján (például GDP/fő, munkanélküliség, gazdasági sűrűség), hanem a térszerkezetet alkotó mezők, rétegek
(gazdaság, társadalom, koncentráció, településszerkezet, hálózat, településhálózat, intézmények és innováció) mentén végezzük el.

Tanulmányunkban az egészségegyenlőtlenségek vizsgálatának egy speciális megfigyelési terét, a városokat választottuk. Hazai és nemzetközi források rámutatnak a városoknak és a városias térségeknek az egészség terén megfigyelhető előnyös helyzetére, viszont a városokon belüli egyenlőtlenségi elemzések egyaránt jelzik az erőteljes területi differenciáltságot is. Tanulmányunkban a hazai városhálózatot vizsgáljuk, az egészségi állapot általános, területi és térbeli különbségeit ismertetjük. Majd többváltozós térbeli regressziók alkalmazásával az aggregált egészségi állapot hatását teszteljük a városi gazdasági fejlettség összefüggésében. Városi egészségegyenlőtlenségi elemzéseink értelmezhető és megbízható összefüggéseket eredményeztek, kiegészítő információt nyújtva az egyéni és a magasabb aggregáltságú területi szintek hasonló témájú vizsgálataihoz.

Összefoglalás Tanulmányom célja a magyar települési szintű egészségegyenlőtlenségek bemutatása a gazdasági fejlettség összefüggésében. Ezen vizsgálati célhoz a gazdasági fejlettség háromtényezős (triadikus) felbontásának módszerét hívtam segítségül, amellyel kimutattam, hogy az egyes fejlettségi kategóriák és az egészségi állapot mutatói paralel módon alakulnak. Eredményeimet matematikai-statisztikai módszerekkel (Spearman-féle rangkorreláció, Kruskal-Wallis H test) is validáltam. Abstract The aim of our study is to introduce the health inequalities relating to the economical development at the level of Hungarian settlements. I used the method of the triadic resolution of the economic development to get my goal and in conclusion, with the help of this method I could show that the certain development categories and the health condition are paralel to each other. My results were validated with mathematical-statistical methods (Spearman's rank correlation, Kruskal Wallis H test) as well.

Tanulmányunk az európai makrorégió regionális egészségegyenlőtlenségeit veszi górcső alá, különös figyelmet fordítva a kelet-közép-európai halandósági folyamatokra. Kutatásunk során egyrészt a vizsgált térség területi megosztottságára, a főbb törésvonalak
beazonosítására, valamint az egyenlőtlenségeket befolyásoló halandósági tényezőkre, másrészt az egészségi állapot regionális különbségei mögött meghúzódó társadalmi-gazdasági jelenségek kimutatására vállalkozunk.
Eredményeink alapján az európai makrorégió hagyományos kelet–nyugat irányú megosztottságán túl további „mikrorepedések” is felfedezhetők a különböző egészségi állapotot leíró mutatók mentén. A
korábban többé-kevésbé egyöntetűen hátrányos helyzetű kelet-közép-európai térség ma már korántsem tekinthető egységesnek. Az egészségi állapot szerinti regionális megosztottság mozgatórugói továbbra is a nem fertőző krónikus megbetegedések, ezek közül egyértelműen első helyen állnak a keringési megbetegedések. Eredményeink szerint a halandósági lejtővel párhuzamosan a gazdasági teljesítmény grádiense is megfigyelhető.

Purpose – We have studied the spatial interrelations of the regional health inequalities in Europe in view of the social selection hypothesis. The primary objective of our paper is to demonstrate the effect of health status on various socioeconomic development indicators. Design/methodology/approach – According to the social selection hypothesis, an individual's health status influences both his own socioeconomic status and the economy as a whole. Accordingly, we have operationalised the regional health status and socioeconomic development and analysed their correlations. For such purpose we have used correlation analysis and explanatory spatial data analysis (ESDA): spatial autocorrelation and regional regression models. Findings – According to our results, there are synergistic effects between the two phenomena, both in view of global and local statistics. Regions with better health status are characterised with better socioeconomic conditions. The spatial regression models have also justified and confirmed the use of the social selection hypothesis for the explanation of regional differences in economic development. Research limitations/implications – It is advisable to use panel databases for the future analysis of this topic. To give correct answer on social selection hypothesis on regional level, other examinations (Markov chain model) must be done. Practical implications – Furthermore, it is advisable to extend the range of health status indicators with variables such as noncommunicable chronic diseases or other causes of death associated with socioeconomic phenomena (e.g. TBC incidence indicates poverty). Originality/Value – As far as the social selection hypothesis is concerned, our paper presents new and innovative results whose approach (method for the exploration of regional data) has not been discussed so far in the international literature.

Az egészség és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatával, azok egyenlőtlenségével foglalkozó szakirodalom alapján a két jelenség közötti összefüggés kétirányú, azokra kettős ok-okozati, egymást erősítő kapcsolat jellemző. A társadalmi-gazdasági státus és környezet determinálja az egyén, valamint a társadalom egészségi állapotát, ugyanakkor az egészség is befolyásolja a szocioökonómiai státust, a makroszintű gazdasági és társadalmi folyamatokat (WHO 2001, Vanicsek et al 2003, Bloom-Canning 2005). Dolgozatunkban az utóbbi irányzat - eddig inkább mellőzöttnek tekinthető - regionális szintű vizsgálatát célozzuk meg. Elsőként ismertetjük a téma főbb szakirodalmi eredményeit, majd ezekre alapozva térbeli regressziók alkalmazásával bemutatjuk az egészségi állapot  a gazdaság fejlettségére vonatkozó hatásának vizsgálati eredményeit az európai regionális tér esetében.

Az egészség és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatával, azok egyenlőtlenségével foglalkozó szakirodalom alapján a két jelenség közötti összefüggés kétirányú, azokra kettős ok-okozati, egymást erősítő
kapcsolat jellemző. A társadalmi-gazdasági státus és környezet determinálja az egyén, valamint a társadalom egészségi állapotát, ugyanakkor az egészség is befolyásolja a szocioökonómiai státust, a makroszintű gazdasági és társadalmi folyamatokat. Tanulmányunk ez utóbbi irányzathoz sorolható, célja a nemzetközi és a hazai szakirodalom alapján az egészségi állapot mint önálló humánerőforrás-input közvetlen szerepének ismertetése a gazdasági fejlődés összefüggésében. Bemutatjuk az egészségi állapot endogén szerepét és fontosságát a növekedési elméletekben, kitérve a téma területi sajátosságait érintő eredményeire is. Végül hazánk gazdasági fejlettségének térségi összefüggéseit tekintjük át, az egyik kitüntetett input tényezőként az egészségi állapot megfelelően operacionalizált mutatóit használva. Feltevésünk szerint a humán erőforrások vizsgált jellemzői kiemelt fontosságúak a gazdasági fejlettség területi (járási) alakításában.

Differenciálódási folyamatok a magyarországi kistérségek társadalmi és gazdasági fejlettségében Bevezetés Magyarországon a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény célul tűzi ki " a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülmé-nyekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklését ". A társadalmi és gazdasági fejlettség területi különb-ségeinek tompítása már több mint tíz éve foglalkoztatja az ország rendszerváltás utáni vezetését, valamint a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereket és kutatókat. Az egyenlőtlenség hazai területi vizsgálatainak alapvetően két iránya figyelhető meg. A kutatások egyik csoportjába azok sorolhatók, ahol az elemzés a társadalmi és gazdasá-gi fejlettség egyes kiemelt jellemzőire koncentrál, azokat néhány időpontra vonatkoztatva) a társadalmi és gazdasági fejlettség lehető legtöbb jellemző-jét egy komplex modellben vagy összetett módszerrel igyekszik megragadni, a térbeli vizsgálatok azonban vagy egy évre vonatkozóan eredményeznek állapotfelmérést, vagy két egymástól távol eső évben elemzik a társadalmi és gazdasági fejlettséget, majd a két év eredményei alapján értékelik a köztes időszakot. Tapasztalataink szerint a hazai szak-irodalom a több mutatóra épülő komplex idősoros vizsgálatok tekintetében hiányos 1 , így dolgozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy komplex relatív fejlettségi index segít-ségével feltárjuk azokat az időbeli és területi folyamatokat, melyek a hazai kistérségek külső és belső fejlettségi differenciáit jellemzik. 2 A fentiek alapján a tanulmány az alábbi kérdésekre keresi a választ: Milyen irányú összefüggés mutatható ki 1. a hazai kistérségek kiinduló fejlettségi állapota és az azóta eltelt időben bejárt fej-lődési pályája között? 1 Erre utal Nemes Nagy (2005a) is, amikor azt írja, hogy " a hazai kutatás megmarad a statikus térszerkezeti állapotfelmé-résnél " (12. o.). 2 A bevezetőben leírtakból kitűnik, hogy vizsgálataink során a fejlettséget Nemes Nagy (2009) nyomán sokdimenziós és sokmutatós jellege alapján igyekszünk megragadni. A jelenség pontos definiálására itt nem törekszünk (vizsgálatunkhoz illeszkedő megközelítésére azonban később még visszatérünk), mert " a fejlődés (miként statikus párja, a fejlettség) is egyike azoknak az összetett fogalmaknak, melyek nagyon nehezen definiálhatók [...] többek között azért, mert jellemzően nem egy könnyen mérhető mennyiségi, hanem soktényezős minőségi fogalomról van szó. A társadalmi fejlődés fogalmának meghatáro-zása, tartalmának kibontása szinte reménytelen vállalkozás " (Nemes Nagy 1998, 171. o.). Az itt megfogalmazottak okán ütközik a fejlettség általános érvényű definiálásának problematikájába Győri (2006) és Németh (2008) is.

The communal feature of the utilization of renewable energy sources, spread of technological innovations, and support of energy efficiency is that they all contribute to the sustainable development, the prosperous direction energy supply and through these to the creation of new workplaces. Hopefully in the future this will lead to economic growth, better competitiveness of the country, and the outset of rural planning. In the national respect from the renewable resources the exploitation of biomass, geothermal energy, wind, and solar energy can be guaranteed through the energy supply. As such, a suitable and extensive legal framework is needed, to ensure and track safe and clean energy. This study examines the important economic and environmental connection of the green economy.

A hazai és a nemzetközi szakirodalom (Black 1980, Acheson 1998, EC 2005, Grossman 2000, Barro 2013, GKI 2003, OECD-WHO 2003, Wilkinson-Marmot 2003) alapján az egészségi állapot és a társadalmi-gazdasági teljesítmény (fejlettség) közötti összefüggés kétirányú, kettős ok-okozati kapcsolatot jelez: az egyén egészségi állapota befolyásolja társadalmi-gazdasági státuszát, valamint ezen státusz befolyásoló tényezőként is megjelenik az egyén egészségi állapotának alakításában. Dolgozatunk azt vizsgálja, hogy a népesség egészségi állapota miként befolyásolja Magyarország társadalmi-gazdasági teljesítményét. Az egészségi állapot mind makro-, mind mikroszinten jelentős hatással bír, különösen az alábbi tényezőkre: a termelékenységre, ill. annak dinamikájára (és közvetve a béreké is), a versenyképességre, élet-megtakarításra (és életjövedelemre), a hazai és külföldi beruházások mértékére, a megtakarítások növekedésére, a humán tőke minőségére, valamint a generációk közötti spill-over hatásokra. Tanulmányunk az egészségi állapot főbb indikátorainak, ill. a társadalmi-gazdasági fejlettség változóinak (egy főre jutó GDP, munkaerő-piaci mutatók, jövedelemegyenlőtlenség, stb.) korrelációs, regressziós és területi autokorrelációs összefüggéseit világítja meg a területi adatok feltáró módszerével. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy járási szinten miként érvényesül az egészség hatása a kiválasztott fejlettségi mutatókra, azok közös térbeli konfigurációi milyen képet adnak hazánkban.
Megjelent: Egri Z.: Az egészségtőke és néhány társadalmi-gazdasági fejlettség indikátor területi összefüggései Magyarországon. 220-226. pp. In.: Futó Z. (szerk.): Tudomány és innováció a lokális és globális fejlődésért Nemzetközi Tudományos Konferencia előadásai. Szent István Egyetemi Kiadó, Szarvas 2015., 311 p. ISBN: 978-963-269-512-9.

Dolgozatunk az ún. kelet-európai egészségparadoxon hazai vonatkozásait, legújabb eredményeit ismerteti kistérségi szinten. Kétrészes tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a korai halandóság és a főbb halálokok általános és területi differenciáltságát, azok társadalmi-gazdasági és területi beágyazottságát, valamint a nemenkénti életesélyekre ható strukturális egyenlőtlenségek szerepét és hatását.
Első közleményünkben az európai térben értelmeztük az egészségparadoxont, az epidemiológiai vasfüggöny meglétét és bemutattuk Magyarország helyzetét több egészségváltozó mentén. Hazánk egyike a legrosszabb egészség-jellemzőjű országoknak, a kevésbé fejlett Románia, Bulgária és Macedónia is kedvezőbb korai életesélyeket nyújt, mint Magyarország. Ezek után a férfi és a női idő előtti halálozás általános és térbeli egyenlőtlenségeit ismertettük. Megállapítást nyert, hogy erőteljes térbeli determináció jellemzi az idő előtti halálokokat, ami többé-kevésbé együtt mozog a társadalmi-gazdasági fejlettség területiségével.
Jelen (második) tanulmányunkban a korai halálokok társadalmi gazdasági és térbeli regressziós összefüggéseit mutatjuk be. Matematikai-statisztikai vizsgálataink alapján kijelenthető, hogy a társadalmi-gazdasági fejlettség, a településszerkezet, az életmód, a társadalmi tőke, az egészségi infrastruktúra, a kirekesztés kistérségi egyenlőtlenségei, valamint a szomszédsági relációk alapvetően befolyásolják a területi idő előtti halandósági állapotot. A több időszakra vonatkozó egyenlőtlenségi vizsgálataink rávilágítanak az egészségegyenlőtlenségekben megjelenő társadalmi-gazdasági és térbeli beágyazottság egyre fokozódó szerepére, amely mindkét nem esetében megjelenik.

Kulcsszavak: területi egyenlőtlenségek, korai halandóság, egészségparadoxon

Megjelent: Valóság 2015. augusztus, LVII.évfolyam 8. szám.

Dolgozatunk az ún. kelet-európai egészségparadoxon hazai vonatkozásait, legújabb eredményeit ismerteti kistérségi szinten. Kétrészes tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a korai halandóság és a főbb halálokok általános és területi differenciáltságát, azok társadalmi-gazdasági és területi beágyazottságát, valamint a nemenkénti életesélyekre ható strukturális egyenlőtlenségek szerepét és hatását.
Első közleményünkben az európai térben értelmezzük az egészségparadoxont, az epidemiológiai vasfüggöny meglétét és bemutatjuk Magyarország helyzetét a főbb egészségváltozók mentén. Hazánk egyike a legrosszabb egészség-jellemzőjű országoknak, a kevésbé fejlett Románia, Bulgária és Macedónia is kedvezőbb korai életesélyeket nyújt, mint Magyarország. Ezek után a férfi és a női idő előtti halálozás általános és térbeli egyenlőtlenségeit ismertetjük. Megállapítást nyer, hogy erőteljes térbeli determináció jellemzi az idő előtti halálokokat, ami többé-kevésbé együtt mozog a társadalmi-gazdasági fejlettség területiségével.
Második tanulmányunkban a korai halálokok társadalmi-gazdasági és térbeli regressziós összefüggéseit mutatjuk be. Matematikai-statisztikai vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a társadalmi-gazdasági fejlettség, a településszerkezet, az életmód, a társadalmi tőke, az egészségügyi infrastruktúra, a kirekesztés kistérségi egyenlőtlenségei, valamint a szomszédsági relációk alapvetően befolyásolják a területi idő előtti halandósági állapotot. A több időszakra vonatkozó egyenlőtlenségi vizsgálataink rávilágítanak az egészségegyenlőtlenségekben megjelenő társadalmi-gazdasági és térbeli beágyazottság egyre fokozódó szerepére, amely mindkét nem esetében megjelenik.

Kulcsszavak: területi egyenlőtlenségek, korai halandóság, egészségparadoxon

Megjelent: Valóság 2015. július, LVII.évfolyam 7. szám.

This study aims at testing a hypothesis published by Jeffrey G. Williamson in 1965, according to which the correlation between the state of development and inner differentiation of individual area units can be described with an inverse U shape curve. For the purpose of measurements, we have worked out a complex relative development index to perform, in space and time, a comparative analysis of the social and economic development of the area units under review. We have tested the practical applicability of the hypothesis through time and cross-sectional examinations, compared our results with the findings of others and provided an overall assessment.
Keywords: Williamson’s hypothesis, regional development, development differences, complex development index, microregion

ABSTRACT: Today see we the renewal of urban researches: cities, where spatial processes are rather concentrated, became focal points of both regional and national economic development and competitiveness. Based on this statement the goal of our paper is complex. On the one hand we intend to present the special territorial inequalities of the Central and Eastern European region, which can be still characterized as “in transition”, as well as cities and urban areas. We incorporated the results of our typifying into convergence analyses, which showed the economic catalyzing impact of the delineated urban areas. As a further goal we identified links between different types of urbanized areas, automotive centers and economic growth. Another convergence analysis has shown it clearly that automotive centers do contribute to economic and regional dynamics in Central and Eastern Europe. Last, but not least we analyzed and positioned Hungarian counties in the light of urbanization, macro regional centers and in automotive context. In our view, macro regional structure and location are the key factors in the success of automotive centers: the counties of Győr, Esztergom, Szentgotthárd and Kecskemét benefit from these features.

The human development index – of the alternative indexes – has an outstanding importance. The index is based on political declaration  (Universal Declaration of Human Rights , 1948. 12. 10.), and tries to appreciate the minimum requirements of the whole dimension of human welfare and not only the economic competitiveness.
Among other things that gives the importance of this index that unlike the other alternative indexes this can be calculated every year and it is counted, too.
The purpose of this study to present the human resource-features of Central-European regions, its regional and social differ effect and its methodological analysis. From the point of view of the regional development – in the point of regional development of the European Union – the examination of the GDP/capita relation is compulsory because it gives the base of human resource development and growth.
According to our hypothesis in the case of regional development the knowledge of HDI gives a more shaded image than in case of economic development.

In the first part of my dissertation I made the survey of the connecting specific literature. First I showed the Central-Eastern and West European regional configuration. After this I pointed to the essential scantiness of the conventional economic development theory and practice and as a comparison I represented the case of human development. I highlighted the fundamental differences of the two cases, their connection between each other and also their spatial features.
Following these I ponted out to a special Central-Eastern-European human occurrence. The health paradox what is typical of the region – it appears in that considering to the social-economic development the middle aged men’s health state is more worse – isn’t a new occurrence, it has already started from the second part of 1960s and it worsened more during the social-economic transit. I made the analysis of the process behind this, resp. their spatial features. Because the mentioned gender and age group react to the happened social-economic processes sensitively (and drastically) I considered the men’s mortality before time as a result variable what is available to express the socialeconomic inequalities of the region.
In the methodological chapter not only the databases and the used methods were made known but I also dealt with in greater detail with the occurrence of apparent regionalization what is illustrative of the region. The effect of these esentially has an
influence on the explanation possibilities of one regional analysis. After the writing up of the specific literature, during the analysis I looked for the answers of five questions:
1. What spatial features can be seen at the area of quality of life in the regional European integration?
2. What relation can be found between the traditional economic maturity and HDI?
How big is the role of economic development in the formation of human development? How effectively can be converted the regional economic development into human development?
3. What factors are behind the human development in Central-Eastern-Europe?
4. What spatial features can describe the healthparadox in the region? What factors generate the inequalities of mortality?
5. What regions are the winners and losers of the healthparadox?

ABSZTRAKT: A tanulmány célja a napjainkban is átalakuló kelet-közép-európai térség területi egyenlőtlenségeinek, sajátosságainak bemutatása, a városok, városi térségek tipizálásával.
Napjainkban a városkutatások reneszánszát tapasztalhatjuk, a városok a regionális és az országos gazdasági növekedés, a fejlődés és a versenyképesség gócpontjai, amelyekben igen koncentráltan zajlanak a térbeli folyamatok. A cikk kísérletet tesz a napjainkban jelentős város- és várostérség-vizsgálatok bemutatására, azok különböző értelmezéseinek és módszertani sajátosságainak ismertetésére. Ezen túl a tanulmány a
városi teljesítmény indikátorait is azonosítja és Kelet-Közép-Európa városhálózatát, várostérképét is „megrajzolja”.
Összességében kijelenthető, hogy a város nem minden esetben város, annak szűkebb-tágabb vonzáskörzete, hinterlandja szinte minden esetben megjelenik a különböző társadalmi-gazdasági tartalmú területi elemzésekben. A főbb európai dokumentumokat áttanulmányozva megállapítható, hogy elég sok és sokszínű város- és várostérség-tipizálással találkozhatunk; ezek módszertanai, lehatárolásai diverznek mondhatók. Az irodalmi feldolgozás során összegeztem a városi teljesítmény tényezőit, a gazdasági teljesítmény, a gazdasági szerkezet, az elérhetőség, a demográfia, az innovációs teljesítmény és az infokommunikáció, valamint a területhasználat mutatóit.
Ahogy a város- és várostérség-kategorizálás is sokszínű, úgy a kelet-közép-európai városhálózat is differenciált képet nyújt, annak függvényében, hogy milyen területi szinten
vizsgálódunk.

ABSTRACT: The aim of this study is to show the regional inequalities and special features of Central and Eastern Europe which is considered a region still in transition. In other words, the purpose is to classify cities and urban regions. Today, we can see a revival of urban research. As
focal points of regional and national economic growth, development and competitiveness, cities are the venues of spatial processes taking place in a fairly concentrated form.
This study seeks to describe today’s major efforts in the field of city and urban region analyses as well as to highlight the various interpretations and methodologies of the same.
Furthermore, the study identifies urban performance indicators and “draws” a map of the urban network of Central and Eastern Europe. Based on numerous literature sources, the study deals with several spatial levels from the “actual” urban level to the research projects completed at a
regional level.
The study starts by presenting spatial and methodological information on the flagships (the so-called MEGA areas) of polycentric regional development, and arrives at an important conclusion about the primary role played by Berlin and Vienna in the region. Actually, the “new”
capitals represent the secondary line, while the weak MEGAs at the bottom of the urban hierarchy act as development hubs in the region. Even the contours of a new integration zone become visible in the region. This zone is forming along Pan-European corridor VI with the involvement of Vienna, Prague, Bratislava, Budapest (and Zagreb).
Another major data source for urban-level measurements is the urban audit, coordinated by Eurostat, which has already supplied databases for a multitude of studies. This source
represents a substantial innovation in urban research efforts as it includes multi-layer data, contains long statistical data series and allows comparisons in both time and space. Nevertheless, it also has many disadvantages including, in particular, lack of data and national features in the delimitation of urban agglomerations. In my opinion, this fact makes a lot of analytical surveys unreliable. One of the most widespread analyses of the rural/urban issue is the version adapted to NUTS 3 and based on population density. Developed formerly by the OECD, this model has
undergone many changes. As a result, its recent versions place greater emphasis on the role of cities. The research results of Bengs and Schmidt-Thomé (ESPON 1.1.2) have contributed to the clarification of urban-rural relations at the level of NUTS 3. This survey draws the demarcation
lines of urban regions in view of population density as well as other factors (central town status of the region, land use indicators). In my effort to further differentiate the notion of the city as a territorial unit, I have found several publications using the expression of metropolitan regions or metro regions. The special region is defined as the cities and urban agglomerations shown in the urban audit, which are manifested at NUTS 3 level(s). Unique efforts are seen in the ESPON FOCI project, where the units of observation are the city areas and their regional hinterland.
Accordingly, a city is “not always a city” because its smaller or bigger agglomeration or hinterland is almost always present in the various social or economic surveys of the given region.
Based on a review of the main European documents, I may state that the efforts launched to classify cities and urban agglomerations are fairly wide-ranging. What is more, the associated interpretations and methodologies are also diverse. According to my literature review, the primary and supplementary factors of urban performance are the following: economic output, economic structure, accessibility, demography, innovative performance, infocommunications and land use indicators. Similarly to the varied picture found regarding the categorisation of
cities and urban agglomerations, the Central and Eastern European urban network is also very differentiated depending on the spatial level of the actual analysis.

The purpose of this study is to describe the special problem of the Central-Eastern European region known as the “Eastern European health paradox”, identify the main aspects of inequalities and analyse their social-economic embeddedness. According to our hypothesis, the premature mortality of men can be used as a special development indicator of the region, and this study attempts to prove it through various mathematical and statistical models. Nevertheless, the use of different causes of death enables us to analyse the regional trends as well.

Keywords: health inequalities, health paradox, spatial autocorrelation, premature mortality, spatial regression analysis

Abstract:
This paper describes the Hungarian aspects and the latest results of the so-called Eastern European health paradox in terms of (micro-)regions. In particular, this paper aims at highlighting the spatial correlations of premature mortality and the main causes of death by gender as well as their socio-economic and spatial embeddedness. The tool for our
study is represented by exploratory spatial data analysis (ESDA): the main health inequalities of Hungary’s micro-regions are described with the use of global autocorrelation tests as well as regression models suitable for the identification of general and spatial features.
According to our findings, the causes of premature death are characterised by a marked spatial determination for both genders but mostly for men. The regression models of the causes of premature death have confirmed that neighbourhood relations and micro-regional inequalities in issues like the level of socio-economic development, settlement structure, lifestyle, social capital, healthcare infrastructure or social deprivation have substantial impacts on mortality in a given area in the case of men. These findings are also true for women, except for one issue: neighbourhood assimilation. It should be noted in view of our research findings that, in addition to socio-economic explanatory factors, spatiality (belonging to a region) is a major explanatory factor regarding the micro-regional inequalities of premature mortality. In particular, Borsod-Abaúj-Zemplén county, known as a former industrial base, should be noted here; this county is a significant and complex crisis area with regard to the health status of both genders in Hungary today. As a short-term measure for the improvement of spatial health status, the development of health awareness and the mitigation of psychosocial stress (by civil organisations) is suggested.

Bevezetés Az egészség és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatával, azok egyenlőtlenségével foglalkozó szakirodalom alapján a két jelenség közötti összefüggés kétirányú, azokra kettős ok-okozati, egymást erősítő kapcsolat jellemző. A társadalmi-gazdasági környezet determinálja az egyén és a társadalom egészségi állapotát, ugyanakkor az egészség is befolyásolja a szocioökonómiai státuszt, a makroszintű gazdasági és társadalmi Dolgozatunk ez utóbbi irányzathoz sorolható, célja a nemzetközi és a hazai szakirodalom alapján az egészségi állapot, mint önálló humán erőforrás-input szerepének ismertetése a gazdasági fejlődés összefüggésében. A tanulmány bemutatja az egészségi állapot endogén szerepét és fontosságát a növekedési elméletekben, kitérve a téma területi sajátosságait érintő eredményeire is. Végül hazánk társadalmi-gazdasági fejlettségének térségi összefüggéseit mutatjuk be, ahol az egyik kitüntetett input tényezőként az egészségi állapot megfelelően operacionalizált mutatóit szánjuk. Feltevésünk szerint ezen humán erőforrás-jellemző kiemelt fontosságú a társadalmi-gazdasági fejlettség területi (járási) alakításában. Vizsgálataink újszerűségét jelzi az, hogy térökonometriai módszerekkel eddig nem került kimutatásra és megtárgyalásra ezen irányzat.

MEGJELENÉS ALATT.